Az okos szexológusok és a szakállas pszichoterapeuták azt mondják, az első szexuális élmény meghatározó. Befolyásolja, hogyan viszonyulunk később a szexhez, az erotikához, a másik nemhez, magunkhoz, a testünkhöz. Egy életen át.

Ez persze feltételezi, hogy a szexuális élet az első alkalommal kezdődik. Szerintünk viszont már egészen kicsi korban, és nagyon összetett módon. Bizonyos kézzelfogható mérföldkövek azért szegélyezik a nővé válás útját mind biológiai, mind kulturális értelemben, ilyen például a menstruáció és a szüzesség elvesztése. Ehhez természetesen hozzátartozik sok más dolog: identitások és a másik nemmel való kapcsolódások bonyolult rendszerei, az első papásmamás, az első szempillaspirál, az első magassarkú, és így tovább.

A szexualitásnál, a testiségnél és a nőiség megtapasztalásánál nem létezik egyedibb és személyesebb élmény – mégis egész életünkben méricskélünk, szorongunk, mások sztorijain lógunk. Megbotránkozunk, szörnyülködünk, vagy éppen megnyugszunk. Talán segíthet. Önigazolás hibáinkra, ballépéseinkre, tökéletlenségünkre. Ja, hogy te is? Neked is ugyanez? És akkor te hogyan?

Ez a blog azért indult, hogy alapjául szolgáljon egy átfogóbb riportsorozatnak, könyvnek, látleletnek – hívjuk bárhogy – amely szexuális életünkről szól, a kulturális és biológiai hatásokról, az olyan mérföldkövekről, amelyektől „nővé” válunk, bármit is jelentsen ez. Igazából ezt is ki kell még találni – közösen. És akkor kiderül, hogy igaza volt-e az okos terapeutáknak, tényleg számítanak-e az első alkalmak.

Mikor megjött. Mikor megtörtént.

Neked milyen volt?